A Junior Art Center Lakberendező Iskola idén ünnepel, hiszen 20 éve indult el az oktatás intézményünkben. Nagyon sok hallgató végzett nálunk és nagy örömünkre sokan gyakorolják is a szakmát. Érdekes határterületekre kalandoztak a médiától a kereskedelmen át az esküvői dekorációig. Keresztmetszetét adják ennek a szép és különleges szakmának, bebizonyítva, hogy milyen sokrétű és kreatív alkalmazási módjai vannak.

Megkerestünk – a teljesség igénye nélkül – néhány volt Junioros hallgatót, hogy meséljenek nekünk az eltelt évekről, szakmáról, hitvallásról, örömökről és nehézségekről. Mindenkinek ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, mégis másként rajzolódnak ki a  portrék.

A szakmán kívüli emberek mindig érdeklődéssel kérdezik, hogy milyen egy lakberendező lakása, ami legtöbbször megválaszolatlan marad. Mi megkértük, hogy tegyenek kivételt velünk és mutassák meg otthonuk legalább egy kis szegletét.

MESTER ANDREA

Hogyan és honnan indultál?

A gimnázium után egy pécsi rajzfilmstúdió rajzolójaként arról álmodoztam, hogy híres animációs filmrendező leszek, de nem lettem. Részben azért, mert többek közt engem is eltanácsolt az intézet fura ura, részben pedig azért, mert közben találtam valami mást, ami újdonság volt, kreatív és izgalmas, még teljesen feltáratlan terület; a lakberendezés. A Junior Art legelső évfolyamán végeztem, és azóta is tervezek, lakásokat, irodákat, szállodát vagy bármi mást.

Hová jutottál?

Sok éves szabadúszói tevékenység mellett ma többnyire irodákat, közösségi tereket, közintézményeket rendezek be egy nemzetközi irodabútor gyártó cég, a Neudoerfler értékesítési és projektmenedzsereként. A feladat komplex, éppen ezért szeretem. Beletartozik minden, a teljes tervezési és eladási, valamint a lebonyolítási folyamat. A cél olyan közösségi terek és munkahelyek kialakítása, amelyek tudatosan tervezett, pozitív, inspiráló környezetet jelentenek.

Mi az amit nagyon szeretsz a munkádban?

A legjobb az egészben, amikor a papírra vetett skiccek, vonalak és elképzelések valósággá válnak. Valóságos fizikai testekké, megfogható, lakható, használható és jó esetben szerethető közeggé. Egy nagyon kedves ügyfelem, aki nem mellesleg napjaink egyik elismert színésze, azzal hívott fel, amikor elkészült a lakása és már a takarítók is elmentek, hogy ő most ott áll az új nappalijában, és bár régen el kellett volna indulnia valahová, még áll ott egy kicsit, mert nem tud betelni a látvánnyal, és nagyon boldog!

 Mit köszönhetsz a lakberendezésnek?

Nagyon sok kedves ismerősöm van a szakmából, többek közt a legjobb barátnőm is, akivel kb. 18 éve tart a barátságunk.

Biztosan sokan vagyunk ezzel így, hogy a munkánk a hobbink is egyben. Van természetesen „favágós” része, de alapvetően kreatív, játékos és izgalmas tevékenység. Szeretem az összetettségét; a ráhangolódás, megismerés emberi, pszichológiai vonatkozását, a tervezés szellemi síkját és a kivitelezés gyakorlatiasságát.

Nem mulaszthatjuk el, hogy megkérdezzük: Milyen volt Junioros hallgatónak lenni?

A Junior első évfolyamában végeztem, és azt mondhatom, hogy minden percét élveztem! Az iskola szellemi anyja, Kertész Marika igazi pártfogónk volt. Az első tervezői állásom az Európa Design Kft-nél az ő közvetítésével valósult meg. Úgy látom, hogy az iskola azóta töretlenül sikeres, amihez szívből gratulálok, büszke vagyok rá, hogy innen indultam.

Megmutatsz legalább egy részt az otthonodból?

Kis lakás lévén, a nappali-étkező-dolgozómból láthattok egy részt a falon édesapám, Mester Béla festőművész plasztikus alkotásaival és Bari kutyával, aki mint élő és rendkívül kíváncsi dekorációs elem jelenik meg a képen. A fotók minőségéért elnézést kérek, igazi privát anyag!

www.mesterandrea.hu

Szerző: Molnár J.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.