VEGYETEK LE EGY KÖNYVET A POLCOTOKRÓL, POROLJÁTOK LE ÉS OLVASSATOK!

Több héten át egy kis szombat-vasárnapi olvasgatásra hívlak benneteket egy-egy regény részletével. Ezúttal csak Balzac művek kerülnek terítékre.

Balzac

AZ ISMERETLEN REMEKMŰ

(részlet)

„Porbus tisztelettudóan meghajolt; beengedte a fiatalembert is - azt hitte, hogy az öreghez tartozik, s már csak azért sem kellett törődnie vele, mert a kezdő művészen úrrá lett az a varázs, amelyet valószínűleg minden született festő átérez, ha először lát műtermet és felfedezi művészetének néhány mesterségbeli tartozékát. Porbus mester műtermét a boltozatba vágott nyitott üvegablak világította meg. Az állványra erősített vásznon még csak néhány fehér ecsetvonás látszott, a napfény egyetlen nyalábban hullt reá, s nem hatolt be az óriási szoba sarkainak fekete mélységébe; néhány eltévedt sugár mégis megcsillantotta a vörhenyes félhomályban egy falra akasztott mellvért ezüstös lemezeit, éles fénycsíkot húzott a faragott párkányú, fényezett, antik fiókosszekrényre, amelyen furcsa tégelyek sorakoztak, végül ragyogó pontokat tűzött néhány drapériául odadobott, avitt, aranyhímzésű brokátfüggöny szemcsés szövetére, amely nagy, megtört redőkben borult össze. Gipszből készült izomminták hevertek szanaszét a polcokon és asztalkákon, mellettük antik istennők töredékei és torzói, amelyeket évszázadok szerelmes csókjai csiszoltak simára. Számtalan vázlat, háromszínű ceruzarajz, vörös krétával vagy tollal odavetett tanulmány borította a falakat egészen a mennyezetig. A festékes dobozok, olajjal és különféle párlatokkal telt üvegek, felborított zsámolyok csak szűk utat hagytak a magas tetőablakból aláhulló fénykörig, amelynek sugarai egyenesen Porbus sápadt arcára és a különös aggastyán elefántcsontszerű koponyájára estek. A fiatalember figyelmét csakhamar teljesen magára vonta az egyik festmény, amely ebben a háborgó és forradalmas korban is híressé vált már, hiszen nemegyszer keresték fel azok a makacs látogatók, akiknek hálával tartozunk, amiért rossz időkben is megőrzik a szent tüzet. A szép festmény Egyiptomi Máriá-t ábrázolta, amint éppen fizetni akar a révésznek. A műremek Medici Mária számára készült; a királyné később ínséges napjaiban eladta.”

Szerző: Molnár J.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.