Lakberendezés és szerződés

2017.10.13. 08:55

 

Szerző: DR HIRMANN ILDIKÓ

Király és Társa Ügyvédi Iroda

A LAKBERENDEZŐ ÉS MEGRENDELŐ KÖZÖTTI SZERZŐDÉSES JOGVISZONY EGYES KÉRDÉSEI

 

22472368_1581518861871685_709570448_n.jpgA lakberendezői tevékenység a lakberendezési anyagok és tárgyak beszerzésében való közreműködéstől a tanácsadáson át a tervezési, tervezői művezetési munkáig terjedhet, melyekre alapvetően - az adott tevékenységtől függően - a megbízási, illetve a vállalkozási szerződés szabályai az irányadóak. Bár ezen szerződések szabályai specifikusak, és az adott tevékenységtől függ, hogy mely szerződéstípus kerül alkalmazásra, jelen esetben azonban az általános szabályokból kiindulva és azokra fókuszálva próbálom meg összefoglalni, hogy alapvetően mire érdemes odafigyelni szerződéskötésnél.

 A) FOGALMAK 

Megbízási szerződés esetén a megbízott fő kötelezettsége valamely tevékenység kifejtése a megbízó érdekében, annak felkérése és iránymutatásai alapján, míg a megbízó a megbízási díj fizetésére köteles. Tipikusan ide sorolandó pl. a tanácsadási, a tervezői művezetési tevékenység vagy a projektmenedzsment.

Vállalkozási szerződésnél a vállalkozó fő kötelezettsége a vállalt eredmény (mű) létrehozása, a megrendelőé pedig annak átvétele és a vállalkozói díj megfizetése, így ezen szerződéstípus szabályai elsősorban a tervezési tevékenységre (tervdokumentáció létrehozása) alkalmazandóak.

B) ALAKISÁG - ÉRVÉNYESSÉG, AZAZ MIKOR FOGLALJUK ÍRÁSBA A SZERZŐDÉST?

Az első kérdés, amely felmerül ezen szerződések tekintetében, az alakiság, azaz, hogy írásban kell-e a szerződést megkötni, vagy elég szóban, esetleg ráutaló magatartással is: mikor lesz érvényes a szerződés?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) általános szabályai sem a megbízási, sem a vállalkozási szerződés érvényes létrejöttéhez nem írnak elő írásbeli alakot.

Az írásbeliség mellett szól azonban, hogy egy esetleges vitás helyzetben a felek a szerződésben foglaltakra alappal tudnak hivatkozni, amennyiben az köztük rögzítésre került.

Másrészt bizonyos szerződést biztosító kikötések (pl. kötbér) csak írásban jönnek létre érvényesen, illetve a vállalkozási szerződés egyes altípusainál (mint pl. a kivitelezési, tervezési szerződés esetében) külön jogszabályok[1] írják elő kötelezően az írásba foglalást.

Kérdésként merülhet fel, hogy ha a jogszabály a szerződés érvényességét írásbeli alakhoz köti, úgy érvényesen létrejön-e a szerződés, ha a felek egyszerű e-mail útján teszik meg jognyilatkozataikat?

A jelenleg hatályos Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni az elektronikus úton tett jognyilatkozatot, ha annak közlésére, a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. Mivel az egyszerű e-mail nem felel meg ezen feltételeknek -, hiszen az nem képes azonosítani az üzenet küldőjét, legfeljebb az e-mail címet, amelyről azt elküldték - ezért az így tett jognyilatkozatok nem minősülnek írásban megtettnek az érvényesség szempontjából.

22471847_1581518551871716_1945586366_o.jpg 

 C) SZERZŐDÉS TARTALMA

A következő kérdéskör a szerződések tartalmi elemeit érinti, azaz mi legyen benne a lakberendező és megbízója/megrendelője közötti szerződésben, mely kérdésekben szükséges és célszerű megállapodni?

Elsőként rögzíteni kell, hogy kik a szerződő felek (megbízó-megbízott/megrendelő-vállalkozó) azok pontos megnevezése, beazonosítható módon. (Pl: gazdálkodó szervezetek esetében meg kell jelölni a teljes elnevezést, székhelyet, cégjegyzékszámot) Itt érdemes feltüntetni a felek részéről a képviseleti joggal rendelkező, illetve a kapcsolattartó személy(eke)t is, akik az adott szerződés tekintetében döntési, utasítási joggal rendelkeznek. (Ha pl. a megrendelő gazdálkodó szervezet, vagy külföldön tartózkodó magánszemély, stb.)

Tartalmaznia kell a szerződésnek az érintett, épülő vagy átalakítandó ingatlan adatait továbbá, hogy az adott ingatlan tekintetében milyen céllal jön létre a szerződés: tanácsadás, tervezési tevékenység, projektmenedzselés… stb.

Szerződés tárgya: pontosan körül írni és meghatározni, milyen tevékenységet végez a lakberendező, mi ennek a pontos tartalma, mit foglal magában az adott tevékenység. Teljes körű lakberendezésnél pl. milyen munkafázisok vannak, az egyes szakaszok mit foglalnak magukban; mit foglal magában a tervezés, milyen dokumentáció készül, mi, hány példányban, kinek, mikor kerül átadásra, stb.

 

Felek jogai és kötelezettségei: ki, milyen tevékenység végzésére köteles illetve jogosult. Itt is célszerű a minél pontosabb körülírás, melyek közül néhányat felsorolnék, csak példálózó jelleggel:

  • Adatszolgáltatás: a megbízó/megrendelő feladata az adott munkához szükséges minél teljesebb körű információk, adatok átadása, adott esetben a lakberendezési döntésekhez szükséges más szakmák konzultáló szakembereinek biztosítása (pl. statikus, épületgépész, tűzvédelmi szakember, műemlékvédelmi, környezetvédelmi szakmérnök…stb.), illetve a szükséges engedélyek beszerzése; mivel ezek nem tartoznak bele a lakberendező felelősségi körébe.
  • Ha a lakberendező közreműködőt (alvállalkozót) vesz igénybe, ennek eseteit, feltételeit is célszerű előre rögzíteni.
  • A tervezői művezetési tevékenység vagy a projektmenedzsment esetében helyszín (ld: ingatlan adatai) meghatározása, ahol a tevékenység végzése folyik.
  • Ha menet közben módosítás szükséges, az erre vonatkozó eljárásrendben is megállapodhatnak a felek.
  • Mi módon történik az elvégzett munka átvétele (jegyzőkönyv, teljesítés igazolás), a kifizethetőség igazolása?
  • Jogosulti/kötelezetti késedelem esetén követendő eljárás, illetve ezek jogkövetkezményeinek rögzítése.
  • Jogszavatosság, kötbér, stb. kikötése.
  • Fizetés: pontosan meg kell határozni a díjat (írásban számmal és betűvel is kiírva), amennyiben van, akkor annak ÁFA-val növelt összegét is, továbbá hogy a díj egy összegben, vagy részletekben jár-e, ez utóbbi esetben milyen ütemezéssel; a díjon felül milyen költségek vannak, melyek a kifizetés feltételei, illetve késedelem esetén késedelmi kamat mértékének meghatározása. Az utolsó részlet kifizetéséhez, amennyiben az a projekt megvalósulásához kötött, célszerű konkrét időpontot is megadni

22446831_1581518701871701_293172438_n.jpg

Határidők: mind a tevékenység, az adatszolgáltatás, fizetés, stb. tekintetében rögzíteni kell a határidőket, azok teljesítésének módját, illetve az ezek elmulasztása/elmaradása esetén az alkalmazandó eljárást, jogkövetkezményeket.

Szerzői jogi kérdések az elkészült tervek tekintetében, ide értve azt is, hogy az elkészült terveket, a megvalósult állapotot a lakberendező referenciaként felhasználhatja-e, ha igen, mi módon.

Szerződés megszűnésének, megszüntetésének esetei: mikor szüntethetik meg a felek visszamenőlegesen, illetve a jövőre nézve a szerződést? Mikor egyoldalúan és mikor közös megegyezéssel? Felmondás, elállás stb. kikötése. Milyen egymáshoz intézett jognyilatkozatok szükségesek ehhez? És itt érinteni kell a felek közötti kapcsolattartás kérdését is: mit tekintenek érvényes módnak az egymás közti kommunikációban, mikor tekintendő átvettnek pl. egy postai küldemény, vagy e-mailen küldött üzenet? (pl., ha Spamben landol)

Milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek a felek a szerződésszegő/károkozó féllel szemben, melyek pl. a terv hibája esetén a megrendelő által érvényesíthető jogok? Mi a vitás kérdések kezelése esetén követendő eljárás?

Amennyiben a szerződést a felek írásba foglalják, úgy a szerződés aláírásakor arra is célszerű odafigyelni, hogy ki és milyen módon (gazdálkodó szervezetek esetében pl. egyedül vagy önállóan) jogosult aláírásra a felek részéről, illetve, ha magánszemély képviseletében meghatalmazással járnak el, úgy a meghatalmazásnak ugyanazon formai követelményeknek kell megfelelnie, mint magának a szerződésnek.

22447044_1581518938538344_1443027478_n.jpg 

Bár a Ptk. alapvetően szabályozza a fentiekben vázolt egyes kérdéseket, ugyanakkor általánosságban diszpozitív szabályai révén a felek szerződéses szabadságát helyezi előtérbe. Éppen ezért fontos, - amennyiben a Ptk., illetve más jogszabály nem ír elő kötelező rendelkezéseket - hogy a felek közötti megállapodás minél precízebben rögzítésre (írásba foglalásra) kerüljön, megelőzve ez által az esetleges vitás kérdéseket.

Jelen cikk általános jellegű tájékoztatásul szolgál, és nem helyettesíti a konkrét ügyekben a jogi tanácsadást.

Köszönöm Molnár Juditnak és Kővári Juditnak a cikk megírásához nyújtott segítséget!

Képek

[1] Ld: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet

A bejegyzés trackback címe:

http://juniorhome.blog.hu/api/trackback/id/tr5112963179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.